A  Velencei Itália  északi részén a  8. század  és  1797  között fennállott államalakulat volt. Gyakorlatilag  városállamként  emlékeznek meg róla a krónikák, azonban a  Velence  város köré alakult kereskedőállam igen tekintélyes területre tett szert.  A virágzó Velence város lagúnaközösségeire épült, és számos tengerentúli birtokot foglalt magában a modern Horvátországban, Szlovéniában, Montenegróban , Görögországban és Cipruson. A köztársaság a középkor folyamán kereskedelmi hatalommá nőtte ki magát, és a reneszánsz korában megerősítette ezt a pozícióját.

A  köztársasági  államformát magára öltő állam élén a  dózse  állt. Ha külföldi delegációk érkeztek, velük szemben a független ...

Az Óbirodalom ideje i. e. 2700 és 2200 közé tehető. Ebben az időszakban az egyesült ország a  fáraók  korlátlan uralma alá került. Az egész országban isteni eredetűnek tekintették a fáraót, akinek hatalma a  papságra  és a hivatalnokok rétegére támaszkodott. Az uralkodók ekkor kezdtek el piramisokat építeni.

Az északi mocsárvilág (a Nílus-deltavidék) benépesítése és lakhatóvá tétele ez időben is folyamatosan zajlott. Az uralkodók falvakat telepítettek a királyi birtokokon. Egyedül Sznofru 35 új kolóniát hozott létre itt.

Az Óbirodalomban új folyamatok indultak meg mind a királyság intézményrendszerének szerveződésében és működésében, mind a vallásban. A  III. dinasztia  még sajátosan átmeneti jellegű ...